Alig létezik még egy olyan időjárási jelenség, amely egyrészt teljesen lenyűgöz bennünket, másrészt nagy tiszteletet vált ki belőlünk: ez a zivatar. Annak érdekében, hogy a villámlással és mennydörgéssel járó természeti jelenséget rossz érzés nélkül lehessen figyelemmel kísérni, a házat megfelelő védelemmel kell ellátni.
A kiváló minőségű, például a PREFA által kínált alumíniumtetők fontos szerepet játszanak e tekintetben. Ha ugyanis villámcsapás éri az épületet, az általában a védtelen pontokat, például a kiálló és magasabbra nyúló részeket, illetve a sarkokat és éleket érinti. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy az épületburok egyfajta villámhárítóként működjön.
A szabályozás Magyarországon az MSZ EN 62305-3 szabványon alapul. Az országspecifikus szabványokat és előírásokat tehát figyelembe kell venni.
Az MSZ EN 62305-3 szabvány a fémtetőket a villámvédelmi rendszer természetes részeként határozza meg. A PREFA sík fedései (Prefalz és Falzonal) ennélfogva a felfogóberendezés természetes részeként, a PREFA kiselemes termékei (Classic elemek, tetőfedő zsindelyek, tetőfedő panelek, tetőfedő rombuszok) pedig a villámvédelmi rendszer természetes levezető részeként szolgálhatnak (kiegészítő felfogócsúcs felszerelése és földelés szükséges).
Figyelem! A szabvány tartalmaz néhány kivételt, például: robbanásveszélyes építmények (lőszerraktárak, malmok stb.), sok embert befogadó épületek (iskolák, óvodák stb.), adóállomások, atomerőművek, múzeumok stb.
A PREFA termékek alkalmassága a villámvédelmi rendszer természetes részeként tehát épületfüggő, és azt az érvényes szabványok szerint kell értékelni.
A villámvédelem szükségességéről és kivitelezési módjáról az adott épülettel kapcsolatban a villámvédelmi rendszer gyártójától vagy olyan szakképzett villanyszerelőtől kaphat további tájékoztatást, aki mind a villámvédelmi rendszer telepítésére, mind a törvény által előírt átvételre jogosult. Minden további, helyileg szabályozott rendelkezés tekintetében érdeklődjön a helyi önkormányzatnál is.
Hogyan keletkezik a villám?
Zivatar idején a felhőképző vízcseppek elektrosztatikusan feltöltődnek. A keletkező elektromos töltés a természetben villámként (elektromos ívként) jelenik meg. Annak valószínűsége, hogy az épületet villámcsapás éri, több tényezőtől is függ. Ilyen például a helyi villámsűrűség, az ingatlan elhelyezkedése, magassága és beépített területe. Ha egy épületet villámcsapás ér, az általában a legmagasabb pontokat érinti. Ezek lehetnek például a kiálló és magasabbra nyúló épületrészek, vagy a sarkok, élek.
A villámcsapás helye szempontjából nem a felhasznált anyagok, hanem az ingatlan és a villám keletkezési pontja közötti távolság a döntő. Az tehát nem igaz, hogy a fémtetők vonzzák a villámokat. A PREFA alumínium tető- és homlokzatburkolati rendszerek biztonságosan elvezetik a villámcsapás során fellépő villámáramokat. Így a PREFA termékek jelentősen hozzájárulnak az épületek biztonságához.
A külső villámvédelmi rendszer felépítése és feladata
A külső villámvédelmi rendszer a felfogóból, a levezetőből és a földelésből áll.
A villámvédelmi tervezés során a valószínűsíthető becsapási pontok meghatározására leggyakrabban a gördülőgömb-módszert alkalmazzák. Az épületrész védelme érdekében ezeken a pontokon felfogókat telepítenek, amelyekkel a villámot felfogják, és végül egy levezetőn keresztül a földbe vezetik. Ha egy épületen fém épületelemek vagy burkolatok (pl. lemeztető vagy homlokzat) találhatók, ezek a normatív rendelkezések betartása mellett a külső villámvédelmi rendszer természetes részeként működhetnek. Ez a villámvédelmi rendszer kiépítése során jelentős megtakarítást eredményez.